A Carpe Diem csapata részt vett a német bajnokságon, amelyet idén a Chiemseen tartottak. Az alábbiakban dr. Szűcs Péter személyes, és sok tanulsággal teli beszámolóját olvashatjátok.
Nagy örömmel vettünk részt a Chiemsee-n október elején a német dragon bajnokságon, ugyanis ritkán nyílik lehetőség arra, hogy egy 58 hajós mezőnyben versenyezzünk!
8 futamra volt kiírva a verseny, és mindezt meg is tartották a négy nap alatt azzal, hogy a pénteki nap nem volt futam
Csütörtök volt az első nap, délután menetrend szerint indultunk ki, már elállt az eső, 7-8 fok volt, és gyenge szél, mindenki téliesen beöltözve, fekete felhők alatt, de az északkeleti szél kitartóan hozta a 5-6 csomót. Ekkora mezőnyben nem volt meglepő, hogy alapból U lobogós rajtok voltak, és le is csavartak három futamot! A mezőny elég tehetős és profi, a hajók állaga kimagasló és túlnyomórészt új vitorlát húzott mindenki. Meglepődtünk azon, hogy volt 3-4 női kormányos, és volt vagy másik 10 hajó, ahol hölgyek is ültek! Ez inspiráló, akár itthon is – női hajó miért a J24-ben van, Dragonban kellene ülniük!
Az első futamon jól kaptuk el a rajtot és sikerült egy 24. hely, a második futamban sajna csak a második sorból tudtunk egy luvrajtot venni, de kifordultunk azonnal jobbra, és meghúztuk az oldalt, így sikerült a középmezőnybe a felzárkózás. A befutó „érdekes” volt, ugyanis kb. 7 hajóval együtt futottunk be azzal, hogy egy hajót megfogtunk leejtve, de mondtam is, hogy szerintem nem látnak bennünket a felírásnál a takarások miatt. Sajna igazam lett, ugyanis, közvetlenül mögöttünk futott be szintén 2 hajó hosszon belül 8 hajó és én a befutónál azt számoltam, hogy a 32. -ek vagyunk, de az eredménylista szerint 40. lettünk. Szerintem a 8 hajó után kaptak észbe, hogy “hű ba… még ott van a magyar HUN60, írjuk be gyorsan”!
Nem kerestünk tanút, így nem óvtuk a rendezőséget! (Ilyen esetben közvetlenül a rendezőségtől lehet kérni az eredmény helyesbítését: Scoring Inquiry, nincs szükség óvásra – a szerkesztő megjegyzése.)
Jó tanulság: figyelni kell, és a többi befutót is jegyezni, és óvni, mert ez a végelszámolásnál nem mindegy!
A harmadik futamon szintén beszorult luvrajtból indultunk, de hoztunk egy 36. helyet, ez reális volt, sajna a sűrű mezőnyben az első krajc végén, alulról jőve, a sok takarás és helyszűke miatt kb 10 hajót buktunk! Ez van, van mit fejlődjünk még taktikában!
A pénteki napon szakadó esőben érkeztünk a klubba, de kivittek annak reményében, hogy lesz majd egy kis szél. Kb 2,5 óra után vonta, halasztás más naptári napra, a rendező Don Carloson megelégelték a hideget meg az esőt – mi meg nagyon fáztunk!
Ellenben pazar volt a reggeli és a Freibier, ami minden nap volt. Az osztály adta össze a pénzt egy régi Börresen dragon átalakításra és megvételére, amelyből mobil sörcsapot és bárt alakítottak ki.
Két vacsit adtak, de a normál vacsora jobb volt, mint a gáladiner. Svédasztal volt a sima vacsi, és pincéres felszolgálás a fővacsora.
A szombati nap maradt a hideg, de legalább az eső elállt, így 6-7 csomós szélben volt három finom kis futam, mi 32, 21, 36-ot mentünk, ami az összetett 30-35-höz elég is lett volna, ekkor a 35. helyen álltunk. A vasárnapi záráson múlott, hogy előrébb lépünk-e és a középmezőnyben végzünk, vagy visszább esünk.
Az idő vasárnapra megjavult, kisütött a nap, 16 fok, de nem volt szél, így halasztás jött. Mi délben úgy döntöttünk, hogy kivesszük a hajót, és nem várunk tovább, ugyanis haza is kell érni!
Sajna, jó tanulság, hogy egy ilyen versenyre az utazás miatt egy plusz hétfőt hozzá kell számolni, ugyanis pechünkre, fél kettőre megjött a szél, és további két futamot tudtak tartani immáron 8-9 csomós szélben, amit mi már csak az Autobanhról pislantottunk!
Ezzel a két DNF-el sajna 41. helyen zártuk összetettben az 58 hajóból a versenyt, de jót vitorláztunk, és nagyon örültek nekünk! Főleg Pista építette a kapcsolatot – ebben a kivitt 2 liter pálinka is segített -, és 4-5 hajó “istenbíz” ígérte, hogy jövőre eljönnek a bajnokságra a Balatonra!
Hogy így lesz-e, majd kiderül, de azt gondoljuk, hogy az osztrák – német dragonosokkal kell a kapcsolatot építeni, mert ők relatíve közel vannak és akár hajlandók eljönni, de EHHEZ NEKÜNK IS MENNI KELL!!!
Többen kérdeztek Gömbi, Vili, meg Fecóék után. Természetesen mindenkit szívesen látnak!
Azt gondoljuk így a verseny és a parti tapasztalatok, beszélgetések alapján, hogy nem illúzió 5-6 német és 4-5 osztrák egység elhozatala, de ehhez az Ő bajnokságukon is rendszeresen 4-5 magyar hajónak meg kellene jelennie.
A mezőnyben négy osztrák és egy észt hajó volt még rajtunk kívül, de azt mondta a titkáruk a vacsorán, hogy jövőre erőteljesebben keresik a svájci és olasz osztályt, és szeretnék, ha akár hetven hajó is összejönne! Ehhez mi is hozzájárulhatnánk, ugyanis a közelünkben lehet akkor egy EB szintű versenyen részt venni, és talán az EB pályázaton is nagyobb támogatottságot kapnánk!
Mi azt tervezzük, hogy mind az osztrák, mind a német bajnokságra elmegyünk jövőre, arra bátorítanék mindenkit, hogy ha lehetősége és ideje engedi, úgy csatlakozzanak hozzánk!
Jelige: “Egy fecske nem csinál nyarat”
Jó szelet mindannyiótoknak!
Dr. Szűcs Péter